Médium Hang Esztétika

Batta Barnabás
(1982)

Médiakutató, esztéta, kommunikációs szakember, a PTE BTK kommunikáció doktori programjának hallgatója, 2007 óta a Szegedi Médiatudományi- és Kommunikációs tanszék oktatója. Kiemelt érdeklődési területei a digitális váltás kulturális hatása, a popkultúra, illetve a kortárs társadalom- és médiaelmélet. Gyakorló esztétaként, kritikusként több kritikát, riportot, elemzést, esszét írt különböző médiafelületekre. 2007 óta publikál szakmai orgánumokban, hazai tudományos konferenciák gyakori előadója. Az MKTT és az IASPM magyar szekciójának tagja.

Bram Timmers
(1979)

Komoly érdeklődést mutat a zene és a kultúra iránt. Leginkább a zenei stílusok és az online zenekészítés és remixelés közti keveredés motiválta ez irányú felsőfokú tanulmányai felé. Az Utrechti Egyetemen szerzett master képesítést Médiakutatás területen, melyben az új média kulturális és szociális hatásait vizsgálta. 2005-ben egy átfogó kutatást végzett a Budapesti C3 központnál a nemzetközi netlabel-szcénában, melyben a Nyílt Tartalom és a Közösségi Szféra elméletére koncentrált. Bram Timmers Utrechtben, Hollandiában él.

Danczi Csaba László
(1961)

Az ELTE pszichológia és esztétika szakán végzett. Előadott Prágában és Rómában, majd doktoranduszként Olsóban és Jyväskylä-ben (Finnország). Fél évet Hollandiában töltött (Nijmegen), ahol zenepszichológiát tanult. Itthon MAKOG kongresszusokon adott elő, és válogatás kötetekben jelentek meg tanulmányai. Doktori disszertációját Zenei tér címen írta, opponensei Vitányi Iván és Pléh Csaba voltak. Különböző intézményekben tanított: az ELTE-n esztétikát, művelődés pszichológiát és vizuális művészetek pszichológiáját, a Pázmányon filmpszichológiát. Jelenleg a MOME poszt-graduális képzésén tanít zenepszichológiát. 2000-től Keuler Jenő elektronikus zeneszerzővel dolgozik együtt. 2007-től a prae.hu zenei rovatvezetője.

Douglas Kahn

professzor média- művészetről, hangról, elektro- mágnesességről és kísérleti zenéről ír  Noise, Water, Meat: A History of Sound in the Arts (MIT Press) és Earth Sound, Earth Signal (UC Press) és Wireless Imagination: Sound, Radio and the Avant-garde (MIT Press) című könyveiben. Szerkesztője a Wireless Imagination: Sound, Radio and the Avant-garde (MIT Press); Music of the Avant-garde (UC Press); és Mainframe Experimentalism: Early Computing and Experimental Aesthetics (UC Press) köteteknek is. Továbbá szerkeszti a Senses and Society, a Leonardo Music Journal (MIT Press), és az arstechné, vagyis az UC Press könyvsorozatát. Munkáját a Creative Capital és  Warhol Alapítvány Guggenheim tagsággal  és Művészeti Író ösztöndíjjal jutalmazta. A Davis-i University of California egyetemi adjunktusa.

Emmanuel Ferrand

Matematikus, író és publicista, Jussieu matematikai intézetének gyakorló professzora, az Algebrai Analízis intézet tagja, a párizsi Commando AntiBruit mozgalmának egyik alapítója (aka. AntiNoise Brigade). Zeneszerzőként kiemelt érdeklődést mutat összetett, atmoszférikus hangtárgyak létrehozása iránt. Fontosabb publikációi: The logarithm of the Sierpinski triangle (ELJC), Morse theory and global coexistence of singularities on wave fronts (London Math. Soc), Apparent contours and their Legendrian deformations (Mosc. Math. J). De jelentősebb művei között szerepel még a Problems in Geometry (New York: Springer-Verlag, 1991) és az ”Expressing Numbers Using Just Ones.” New York: Springer-Verlag) is. 

Francisco López

A hang- művészet és a kísérleti zenei szcéna nagytekintéjű figurája. Az utóbbi 30 évben lenyűgöző, teljesen személyes és ikonoklasztikus hanguniverzumot hozott létre, mely a világ hangjainak hallgatásán alapul. Felbontva a határmezsgyét ipari és természetes hangkörnyezetek között, művei vak, beható és transzcendentális hallgatás lehetőségét kínálják, mely nyitott az érzéki és szellemi kiterjedésre is. Több száz koncert, workshop és hanginstallációt tudhat maga mögött, több, mint 60 országban. Emellett 200 kiadónál van megjelenése világszerte, és háromszor megkapta már az Ars Electronica díjat is. 

Frank Ilschner
(1966)

Anglisztikát, geográfiát és filozófiát tanult Duisburgban. Rendszeresen ír zenekritikákat a német nyelvű Noize Magazinnak és a Sonic Seducernek.

Harold Schellinx

Független kutató, előadó, médiaművész, szokatlan- és eredeti művek alkotója. Hagyományos zeneszerzést és számítógépes komponálást tanult Gotfried Michael Koeng-gel az Utrechti Szonológiai Intézetben, továbbá matematikai tanulmányokat is folytatott az Amszterdami Egyetemen (PhD-jét 1994-ben szerezte meg). Jelenlegi projektjei között szerepel az eklektikus hi-tech média duo, a Talált Szalagok kiállítás, illetve az „Alle Geluid in the Wereld” (Az Univerzum összes hangja), a találthang-rögzítés művészetéről szóló holland és angol nyelvű monográfia, mely 2010 elején jelenik meg. Schellinx sokrétű tevékenységéről blogot is ír.

Ignácz Ádám
(1981)

Zenetörténész, zeneesztéta. Az Eötvös Loránt Tudomány- egyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát történelem és esztétika szakon. Jelenleg a kar filozófiatudományi doktori iskolájának esztétika programján ösztöndíjas hallgató. Tudományos érdeklődésének középpontjában a 20. század első két évtizedének avantgárd törekvései állnak, különös tekintettel Alekszandr Szkrjabin munkásságára, valamint a Gesamkunstwerk zene- és eszmetörténeti összefüggéseire. 2006 óta tagja a budapesti Erasmus Kollégiumnak. 2007 és 2008 közt a Politikatörténeti Intézet segédmunkatársa. Oktatói tevékenységet 2008 óta folytat az ELTE Bölcsészettudományi Karán, az ELTE Társadalomtudományi Szakkolégiumában és a veszprémi Pannon Egyetemen. 2008 óta a Zenén innen és túl című zenetudományi konferencia főszervezője. 2007 óta rendszeresen publikál neves szaklapokban, és hazai illetve nemzetközi konferenciákon tart előadásokat.

John Chowning
(1934)

Amerikai zeneszerző, az FM szintézis módszerének feltalálója. Műveinek zöme a frekvenciamodulációban rejlő fémes hangzás lehetőségeit használja ki, mind a perkusszív, mind az atmoszférikus végletek által kijelölt határokon belül. Jelenleg a Stanford-i egyetemen működő CCRMA (Center for Computer Research in Music and Acoustics) professor emeritusa.

Kovács Balázs
(1980)

Filozófus, jelenleg az ELTE Esztétika PhD program végzős hallgatója, a PTE Művészeti Kar Média- és Alkalmazott Művészetek Intézetének tanársegédje, a Periszkóp Rádió vezetője. Kutatási területei: elektronikus zene és médiaművészetek (mint új média) interakciója, vizuális struktúrák hangokká alakításának  és hangok, vizuális struktúrákká merevítésének problémája. 

Markó Barbara
(1985)

Az ELTE esztétika szak vizuális kultúrához kapcsolódó stúdiumainak elvégzése után a Műszaki Egyetem – majd 2007-től a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem design- és művészetelmélet szakának hallgatója. 2005 óta publikál képzőművészet, design és építészet témájú írásokat. A Ludwig Múzeum, a PEP! trend és popkultúra magazin, illetve az Építészfórum állandó munkatársa volt. Később a hg.hu, jelenleg pedig az Octogon magazin szerkesztője, fiatal magyar tervezők kiállításainak társkurátora. Szakmai érdeklődése elsősorban a design és művészet tisztázatlan határvonalaira és a hazai designkultúra és -kritika élénkítésére irányul.

Mihály Kamilla
(1986)

Az ELTE esztétika-művészet- történet szakát követően jelenleg a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem design-és művészetelmélet szakos hallgatója. Képzőművészet- és designkritikusként publikál, társkurátorként tevékenykedik design-tematikájú kiállításokon. Kutatási területe a társadalmilag elkötelezett designtevékenység, valamint az étkezési kultúrát újradefiniáló formatervezési gyakorlat.

Philip Sherburne
(1962)

Újságíró, kritikus és dj. A tánczenéről, dj kulturáról és a hangművészetről írt az XLR8R, Frieze, The Village Voice, Signal to noise, Parkett és más magazinoknak. Kurátora volt a  Splitting Bits, Closing Loops: Sound on Sound cd-nek a Leonardo Music Journal-nél, és beszélgetéseket vezetett/moderált a Tate Modernben, a San Francisco Museum of Modern artban, a PS1 és más múzeumokban és galériákban. A The Wire magazinnak írva Sherburne  megalkotta a “Microhouse” új kifejezését, hogy leírja vele a kortárs house és techno kiemelkedő minimalista tendenciáit.

Rolf Großmann
(1955)

Zenetudo- mányt, germanisztikát, filozófiát, és fizikát tanult. A digitális médiumok esztétikájáról, médiaművészetről és egyéb média- és zeneelméleti témákról tart rendszeresen kurzusokat Siegen, Hamburg, Lüneburg és Köln egyetemein.

Rónai András
(1976)

Zenekritikus, filozófus. A Quart.hu online zenei lap szerkesztője, korábban az Ultrahang.hu kísérleti zenékkel foglalkozó oldal szerzője; az Ultrahang fesztiválok szervezésében is részt vesz. A Magyar Fenomenológiai Egyesület tagja, az Aspecto filozófiai folyóirat szerkesztője.